Az állomáshoz tartozó leírást, irodalmi anyagot, képeket a Koszta József Múzeum állította össze.

Koszta József tanyája Szentes mellett, egy vasútvonal közvetlen közelében helyezkedett el. A festő rendszeresen utazott vonattal a városba és haza. A ma ismert vasútállomás központi épülete már a művész idejében is állt, akkor is ugyanígy nézhetett ki.

Az első vasútvonal 1887-ben épült meg a város és Kunszentmárton között. Ezzel egyidőben egyszerű kivitelű, kétszintes indóház is épült, de a vasúti forgalom gyors növekedése miatt ez hamarosan szűknek bizonyult.

A vasútállomás kibővítésére a MÁV 1913-ban elkészítette a terveket, de az első világháború megakadályozta a megvalósítást. 1927-ben a MÁV ajánlatot tett Szentes motoros állomásközponttá fejlesztésére, melynek része volt a pályaudvar bővítése is. A felújítás terveit a helyi újság ismertette. A kis állomás kibővítését a legmodernebb tervek szerint végezték, méreteiben és elrendezésében a szegedi nagyállomást vették mintául. A pályaudvar bővítésének terveit Magyary János műépítész készítette el 1927-ben, az építkezés azonban csak 1928 nyarán kezdődött meg.

Az épület külső homlokzata a századforduló szecessziós, eklektikus stílusát őrzi. Az öntött műkő ornamentikával díszített, tagozatokkal ellátott falai, a tető igényes lemezmunkái impozáns külsőt kölcsönöznek a létesítménynek. A pályaudvar hatalmas előcsarnokának stukkódíszítése is figyelemreméltó.

Az 1980-as évek végén az állomás épületét kívül-belül – eredeti értékeit meghagyva – felújították, de az ekkor hozzáépített könnyűszerkezetes peronja rontja az épület pályaudvar felöli látványát. Az épület mára ismét komoly tatarozásra szorul, több helyen omlik a vakolat, egyes részeit pedig időről időre biztonsági okokból le kell zárni.
A szentesi vasút történetét több emléktábla is őrzi a vasútállomás területén. Egyik ilyen példa a centenáriumra készített fatábla, mely Szabics Ferenc fafaragó munkája és Fleischmann József tervező-vasútépítő és Sarkadi Nagy Mihály polgármester munkásságának állít emléket. A mű az állomás előterében, az egyik falon kapott helyet.
Szintén az épület belsejében kapott helyet az az emléktábla is, mely a Szentes és Hódmezővásárhely közötti vasútvonal alapításának állít emléket. Ez a kerámia tábla Vígh László alkotása, melyet a Vasúttörténeti Emlékbizottság, a MÁV és Szentes város megbízásából készített a vonal centenáriumára 1993-ban.
A vasútállomás bejárata mellett kapott helyet egy szintén fontos emléktábla: Gerecz Elemér, Kopasz Károly és Nádai Géza számára emléket állító alkotás. Mindhárman a vasútfejlesztés elkötelezettjei voltak. A róluk készült domborművek Kligl Sándor alkotásai, melyek Farkas Sándor országgyűlési képviselő és Kaposvári Péter a MÁV Szegedi Igazgatóságának vezetője leplezett le 2007 szeptemberében.
Az állomás bejáratának közelében helyezkedik el az úgynevezett Kagylós kút. A szökőkút az egykori állomásfőnökről, Nádai Gézáról elnevezett tér éke. A tér egykori központi eleme jellegtelen volt, a vasutasok kérésére végül 2002-ben, a Vasutasnap alkalmából leleplezték a ma is látható alkotást. A kerek medence közepén, magas oszlopos talapzaton áll Máté István szobrászművész bronz szobra, amely egy kecses, görögös szépségű, ruhátlan, néhol lenge drapériával fedett fiatal nőt ábrázol.

Forrás:
Labádi Lajos: Szentes Helyismereti Kézikönyve (2000), Szentes
https://www.kozterkep.hu/9884/kunszentmarton-szentes-hev
https://www.kozterkep.hu/9888/szentes-vasarhelyi-vasut-1893-1993
https://www.kozterkep.hu/24081/gerecz-elemer-kopasz-karoly-es-nadai-geza-emlektablaja#mulap
https://www.kozterkep.hu/8416/kagylos-diszkut