Az állomáshoz tartozó leírást, irodalmi anyagot, képeket a Koszta József Múzeum állította össze.
Az 1890-es évektől jelentkezett az igény a városban korszerű szálloda és vendéglő építésére. Szentes központi részén ekkor csak a Zöldkoszorú fogadó és kocsma állt, melyet több szempontból is komolyan kifogásoltak akkoriban. A szórakozóhely bezárása és új, a kor követelményei szerint modern épület terveztetése és kivitelezése sürgető volt.
A városi képviselő-testület tervpályázatára végül 15 pályamű érkezett. Az első díjat Komor Marcell budapesti építész nyerte, így őt bízták meg a kivitelezés műszaki vezetésével is. A több ütemben végzett építkezés 1900 őszére zárult le. Lakos Imre, a város akkori polgármestere az építkezés közben jelentette be, hogy a készülő magyaros szecessziós stílusú építményt a legmagyarabb költőről, Petőfi Szállóra keresztelik. A hatalmas saroképület földszintjén kávéház, sörcsarnok, étterem, az emeleten lakás, 33 vendégszoba és egyéb helység kapott helyet. Az udvari szárnyban a színházterem nyert elhelyezést.
1909-ben a színháztermet Szentes jeles szülöttéről, Tóth Józsefről, a Nemzeti Színház jellemszínészéről nevezték el. 1923-ban – a színész születésének 100. évfordulóján – a város Koncz Antal helyi szobrászt kérte fel a névadó gipszportréjának elkészítéséére. A szobor bronzöntvénye a színház bejárata fölött nyert elhelyezést.
Az 1930-as és 1960-as években több felújítást és átépítést végeztek, melyek során nem mindig tartották szem előtt az épület eredeti értékeit. A hosszantartó tulajdonjogi viszályok miatt a Szálló és Vigadó sajnos 2008-ra teljesen leromlott, használhatatlanná vált. A város állami támogatás és pályázati források segítségével felújította az épületet. A színházban jelenleg is rendszeresen tartanak előadások. Mivel nincs Szentesnek saját társulata, így a békéscsabai társulat színészei adják elő az évad darabjait. Az épületben emellett rendszeresen rendeznek bálokat, a helyi gimnázium dráma tagozatosainak bemutatóit és díjátadóit, könyvbemutatókat és számtalan más kulturális programot. Kísérlet indult az egykori Petőfi Kávézó újra nyitására is, azonban ez jelenleg nem üzemel.
Két utca által határolt területen, beépítésben álló, szabálytalan "F" alaprajzú, tornyokkal és íves vonalvezetésű oromzatokkal koronázott, nagyrészt kétszintes,szecessziós stílusú épületegyüttes, a sarkon kiemelkedő, kupolával záródó, hengertaggal alakított toronnyal,hódfarkú cseréphéjazatos tetőzettel fedett épület.Szabálytalan alaprajzú belső udvarát a színházépület tömege osztja két részre, keleten különálló, egyszintes kiszolgáló helyiségek állnak, az udvart délről és keletről téglakerítés zárja.Az épületen azonos magasságban alacsony lábazat fut körbe, járószintje két lépcsőfokkal tér el a külső szinttől. A virágmotívumos ívsorral díszített frízű, orsó-konzoltagos teljes főpárkányzat szintén körbefut az épület külső homlokzatán, illetve néhol karéjos, virágmotívumos díszítéssel megszakított, vagy egymásba átható körszeletekből képzett, akrotérionokkal díszített, sávozott horganylemez-oromfal zárja le.
Tóth József, a színház névadója, 1823. július 3-án született Szentesen. Híres színész, a Nemzeti Színház második nemzedékének legjelentősebb realista jellemábrázolója volt. Habár apja jogi pályára szánta, Pestre kerülve minden idejét a Nemzeti Színházban töltötte statisztaként. 1851-től a színház rendes tagja, sőt 1866-tól a Színitanoda tanára is lett. Színészelméleti munkássága is jelentősnek mondható. Főként Shakespeare foglalkoztatta, akinek több művét le is fordította. Szinte minden komoly szerepet eljátszott. Utolsó szereplése 1867-ben volt. Három évvel később, 1870. március 1-jén Pesten hunyt el. Szülővárosában 1906-ban utcát, 1909-ben színháztermet neveztek el róla. 1923-ban egykori szülőházán (Tóth József u. 24.) felavatták emléktábláját is. Ugyanebben az évben készült el a mellszobra is.
2019 tavaszán a Koszta József Múzeum munkatársai a színház felújításához kapcsolódó földmunkák során régészeti megfigyelést végeztek, és az épület déli szárnyának végében, közvetlenül a színpad alatti pincerészben három leletegyüttest tártak fel. Az itt talált tárgyak többsége a XVII. századra tehetőek, és sok új információt nyújtanak a kora újkori Szentesről. Az érdeklődők betekinthetnek a gyűjteménybe a NetMúzeum internetes oldalon keresztül.
Források:
Labádi Lajos: Szentes (2004), Grimm Kiadó, Szeged
dr. Szinyei Merse Anna: Koszta József művei köz- és magángyűjteményekben (2006), Juhász Nyomda Kft., Szeged
https://www.kozterkep.hu/18140/rozsa-gabor-emlektabla
https://www.kozterkep.hu/29308/buszkesegpont-1956-os-emlekmu
https://www.facebook.com/szentesimozaik/posts/1222363401226738/