Az állomáshoz tartozó leírást, irodalmi anyagot, képeket a Koszta József Múzeum állította össze.

---

Szentesen 1871-től működött polgári leányiskola. Az intézmény fejlődése során 1891-re kinőtte az addig használt szükségépületeket, és egyre sürgetőbbé vált egy megfelelő iskolaépület megteremtése.

A város elnyerte a vallás- és közoktatásügyi miniszter támogatását, aki ígéretet tett arra, hogy 1913 szeptemberében állami kezelésbe veszi az új intézményt. A város telket vásárolt, és megbízta Bohn Alajos bécsi építészt - a városháza tervezőjét - egy korszerű épület megtervezésével. Az eredi elképzelések szerint itt működött volna a polgári leánynevelő iskola, ipariskola, munkásgimnázium, zenei konzervatórium, és egy régészeti múzeum. Bohn alápincézett, emeletes, két utcára nyíló, V-alaprajzú, sarkán főhomlokzatos épületet tervezett, négy kerek oszlopos, timpanonos főbejárattal. A homlokzat eklektikus stílusú, a végletekig leegyszerűsített építészeti elemeket, tagozatokat mutat.

Az épületet 1913. augusztus 26-án adták át iskolai használatra. Az új intézményt szeptember 1-jén birtokba vehették a növendékek. Az iskolát a kitűzött időben államosították, a neve Állami Magyar Királyi Polgári Leányiskola lett. A polgári iskolai képzés 1948-ban megszűnt, ekkor vette fel a Petőfi Sándor Általános Iskola nevet.

Az iskolában az országban elsők között indult be 1957-ben a Kodály-módszer szerinti ének-zene tagozatos képzés, amely a bezárásig meghatározta az intézmény profilját. A kórusai a hazai fellépések mellett több alkalommal külföldre is eljutottak; sikeres vendégszerepléseik között volt többek között Celje, Bückeburg, Sankt Augustin, és Wolfennbüttel is. Rendszeresen szerepeltek kiemelkedő eredménnyel minősítő hangversenyeken, s részt vettek az egyházzenei találkozókon. A nagykórus rendelkezett "Az Év Kórusa" megtisztelő címmel. Az iskolában néptáncot és társastáncot is tanítottak. Kiemelten fejlesztették az idegen nyelv és informatika oktatását is.

Az épület körül több emlék is található. 2019. november 13-án a két tölgyfa mellett avatták fel Szentesen a Lőrincz Márton téren az Olimpiai emlékművet. Az emlékművön Lőrincz Márton (Berlin, 1936), Polyák Imre (Tokió, 1964) és Hegedűs Csaba (München, 1972) olimpia bajnok birkózók domborműve látható. Alkotók Lantos Györgyi és Máté Hunor. Az emlékmű mellett emléktáblát helyeztek el.

Szentesen nagy hagyománya van a birkózásnak. Több bajnok is városunkhoz köthető, mint amilyen Lőrincz Márton is, aki 1936-ban lett kötöttfogásos légsúlyú olimpiai bajnok birkózó. Győzelme emlékére kapott tölgyfáját 1937-ben ültette el az akkori Polgári Leányiskola elé, amely ma a HSZC Szentesi Zsoldos Ferenc Technikum egyik épülete. 1997. március 29-én dr. Hegedűs Csaba és Polyák Imre birkózó olimpiai bajnokok újabb facsemetét ültettek az öreg tölgyfa mellé.

---

Forrás:
https://www.kozterkep.hu/39543/olimpiai-emlekmu
Labádi Lajos: Szentes Helyismereti Kézikönyve (2000), Szentes
Labádi Lajos: Szentes (2004), Grimm Kiadó, Szeged 

---