Megváltó Patika
Az állomáshoz tartozó leírást, irodalmi anyagot, képeket a Koszta József Múzeum állította össze.
Az egykori Megváltó Patika a mai Luther téren található, a szentesi buszállomás közvetlen közelében. Az épület 1856-ban épült klasszicizáló stílusban. Az elkészültekor díszesnek számító saroképületben közel 70 éven át működött patika. Jelenleg a Babilon Könyváruház működik benne.
A gyógyszertárban fennállása alatt több olyan személy is dolgozott, akit fontos megemlíteni. Egyik ilyen Farkas Sándor, szentesi születésű régész, gyógyszerész, aki 1862-ben született városunkban. Gimnáziumi tanulmányait itt végezte, majd 1884-ben gyógyszerészi oklevelet szerzett Budapesten. Nagynénje patikájában, az itt látható Megváltó Patikában volt gyakornok, majd itt is dolgozott. Munkája mellett restaurálta a begyűjtött régészeti leleteket, fémanyagvizsgálatokat végzett és ásatásokon is részt vett. Nevéhez fűződik a Szentes-Hódmezővásárhelyi kisvasút építésekor talált honfoglaláskori temető feltárása és a gazdag leletanyag megmentése is. 1910-ben Csongrádra költözött, ahol további fontos ásatásokat végzett. Kutatási területét idővel Szolnok és Tolna megyére is kiterjesztette. Közel 4500 leletet gyűjtött össze különféle korokból. Gyűjteményét a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozta. Nevéhez fűződik a csongrádi városi múzeum 1924-es alapítása is. Cikkeit több jelentős történelmi folyóirat is publikálta. Születésének 125. évfordulója alkalmából 1987. november 9-én emléktáblát avattak Szentesen, az egykori Megváltó Patika falán a József Attila utcai homlokzat egyik vakablakában. Sírja a szentesi alsóvárosi református temetőben található.
A város számára van még egy említésre méltó patikus az itt dolgozottak közül: 1883-ban a Megváltó Patikában dolgozott Csontváry Kosztka Tivadar festő is, akinek képe árverési rekordot is tart Magyarországon. A művész még alkotó korszaka előtt, a nagy szegedi árvíznél nyújtott segítséget, majd rövid ideig a térségben maradt. Ekkor került Szentesre is dolgozni a Munkácsy-hoz tett külföldi látogatását követően. Csupán 1-2 évig volt itt patikus, mielőtt megkapta az engedélyét saját gyógyszertár nyitására Gácson. Itt töltött rövid idejét Túri Török Tibor domborműve őrzi, mely a Luther tér felől kapott helyet és születése 165. évfordulójának állít emléket.
Az gyógyszertár előtti kis téren sokáig egy szárazmalom állt, melyet idővel elbontottak, helyét pedig tyúkpiacként hasznosították. A területet az evangélikus templom építésekor parkosították, majd 1906-ban elnyerte a Luther tér nevet.
A tér központjában egy különleges szoborcsoport áll: a város első, az Alföld harmadik, egykor a Kossuth-téren helyet kapott artézi kútjának egy darabja található. Az alkotás 1886-ban készült Franciaországban ágyúöntvényből. Ideszállítása kisebb problémába ütközött, mivel a készítők eltévesztették Szentes elhelyezkedését, a német határon pedig fel is akadt a szobor és kísérete. Kalandos útját követően végül 1934-ig állt a város főterén, majd lebontása után hosszú évtizedekig raktárakban porosodott. 1981-ben tanácsi határozat készült arról, hogy a kutat ismét fel kell állítani, de restaurálása egészen 1996-ig nem kezdődött meg. Végül közel két évvel később, 1998-ban Máté István szobrászművész által készült talapzatra helyezték és újra felavatták a mai Luther téren. A kompozíció főszobra egy kígyós botot (Merkúr jelvényét) magasba tartó női alak, mellékszobrai pedig négy vízöntő gyermekalak (putto).
Források:
http://www.szenteskincsei.gportal.hu/gindex.php?pg=35376203
http://www.szenteskincsei.gportal.hu/gindex.php?pg=35352592&nid=6462208
https://www.delmagyar.hu/szeged-es-kornyeke/2019/07/szegeden-az-arvizbol-mentett-szentesen-patikus-volt-166-eve-szuletett-a-hires-festo
https://www.kozterkep.hu/34714/csontvary-kosztka-tivadar-dombormu
https://www.kozterkep.hu/8085/diszkut
