Az állomáshoz tartozó leírást, irodalmi anyagot, képeket a Koszta József Múzeum állította össze.

 Horváth Mihály Gimnázium információs anyagai ezen a linken érhetőek el! 

Nevének eredete személynévre, ez pedig a "szent" szóra vezethető vissza. Õseink megtelepedése után a Kalán, és vele osztályos rokon Szeri Pósa-család birtokai közé tartozott. Valószínűleg ők emelték itt az első templomot és plébániát, mely akkor még az egri egyházmegyéhez tartozott, bár az újabb kutatások nem látják bizonyítottnak.

1332-ben kőtemploma van Szent András apostol tiszteletére ajánlva. 1338-ban Miklós nevű plébánosa egy forint 72 garast fizetett a pápai tizedszedőnek. 1471-ben Mátyás király Szentest a guti Országh- és a NádasdiOngor családnak adományozta. Voltak még részbirtokaik a Győrieknek, Herédieknek és a Tornaiaknak.

A török hódoltság idejében is fennállott, akkor már mindenképpen a váci egyházmegyéhez tartozott, mert Mossóczy Zakariás püspök részéről 1573-ban a királyi seregek itt Szentesnél győzelmet arattak, mely a vidék elnéptelenedését vonta maga után, de a török hatalmát itt végleg megtörte. Szentes lakosai ebben az időben reformátusokká lettek. Gerendási Balázs nevű lelkészük erélyesen védelmezte a Szentháromságról szóló tant az 1569. évi debreceni zsinaton az unitárius Dávid Ferenc ellenében. A reformátusok már a XVI. század végén elfoglalták a katolikus templomot, melyet a törökök felgyújtottak. Szentes lakosai papjukkal együtt Csongrádra költöztek, majd amikor városuk újra szabad lett visszaköltöztek. A törökök után a község birtokosa Haruckern János György lett, majd később a Károlyiak. Tehát templom minden bizonnyal már a XIV. században állott.

A Pongrácz féle térképen még látható a torony nélküli épület. A reformátusok 1701-ben kijavították. XVIII. sz. elején a visszatelepült katolikusok Nepomuki Szent János tiszteletére kis kápolnát építettek. Athann M. Károly püspök és Perger János nevű szentesi lakos panasza alapján visszakövetelték a templomot.

A Helytartótanács 1746. július 5-én, visszaítélte a templomot a katolikusoknak, majd később 1768-ban a torony megmagasítására és órával való ellátására kötelezte a várost, a földesurat pedig - ezt megelőzően 1746-ban - új református imaház és harangláb építésére.
A szentesi katolikusok, akiknek száma gyarapodni kezdett, a szegvári plébániához tartoztak. 1841-ben a templom használhatatlanná vált, ezért az egyházmegyei hatóság bezáratta, majd 1844-ben ősi templomot le is bontatta. A jelenlegi templom a Károlyi-család és a hívek adományaiból épült. 1844-ben kezdték az építkezést, majd a templomot Leeb Mátyás plébános 1847. július 26-án, megáldotta. 1878. óta kegyura maga az egyházközség volt. Az 1910. évi renoválás alkalmával Rudnay Gyula és Endre Béla a templom mennyezetét és oldalfalait alsecco képekkel díszítette. A megkötött Jézus szobra a Szent Vér oltárán - Bálint Sándor néprajzi professzor véleménye szerint - a középkori áhítat páratlan maradványa.

A plébániát Haruckern Ferenc 1750-ben alapította. Jelenlegi háza 1937-ben épült. A város jeles szülöttje volt Horváth Mihály, váci megyés pap, később püspök, a XIX. század egyik jeles történetírója, 1848-as hazafi. Az egyházközség elemi iskolát tartott fenn, sok tanár működésével. A Histora Domust 1774-től írják, az anyakönyveket 1750-től vezetik.

A templom közelében több szobor is található. A plébánia előtt helyezkedik el az 1885-ben állított Szentháromság, mely egy háromszintes, kocka alakú talapzatra emelt, neoreneszánsz remekmű. A mű felső részén kapott helyet az Atya, az Ige és a Szentlélek, középső egységén pedig a négy evangélista: Szent Márton, Szent Lukács, Szent János és Szent Máté.

A templom kertje műalkotásokban gazdag: itt található többek között Wass Albert mellszobra is. A 2008-ban felavatott művet az író, költő születésének 100. évfordulója okán állították. Ünnepséget Szentes és környékének lakói fizették, a szobrot pedig Lantos Gyöngyi alkotta. A művésznek másik mellszobra is helyet kapott itt: néhány lépésre helyezték el Mindszenty József, néhai lelkész szobrát is. 2016-ban helyet kapott Lantos Györgyi harmadik alkotása is, mely XII. Piusz pápa születésének 140. évfordulója és boldoggá avatása előtt tiszteleg. A szobrot dr. Gruber László plébános leplezte le az ünnepi szentmisét követően. Szobrásznő negyedik alkotása a 2017-ben, az Anna napi búcsú szentmiséje után, a plébánia falán felavatott Pázmány Péter bíboros, esztergomi érsek domborműve.

Nem messze található a magas vastalapzaton álló Szent József-szobor, melynek eredeti felállítási helye a Lakos téren volt. A háború alatt erősen megrongálódott, felújítása után a Szent Anna templomot a Plébániával összekötő árkádsoros kerengő elé állították fel. 1947. augusztus 15-én dr. Pétery József Váci püspök szentelte fel.

Forrás:
https://www.szentannaplebania.hu/tortenet.html
https://www.kozterkep.hu/10203/szentharomsag#
Szobrot állítottak. Szentesi Élet, 2008.10. 31.
https://www.kozterkep.hu/19200/mindszenty-jozsef#
https://www.kozterkep.hu/9755/szent-jozsef
https://www.kozterkep.hu/27488/xii-piusz-papa-mellszobor
https://www.kozterkep.hu/31947/pazmany-peter-dombormu# 

Az épülettől DK-re, a Szent Anna u. másik oldalán található a Horváth Mihály Gimnázium, melynek leírása az alábbi linken érhető el:
https://turautak.jupat.hu/turapont.php?qr=x5uia7ov