Az állomáshoz tartozó leírást, irodalmi anyagot, képeket a Koszta József Múzeum állította össze.

1944-ben Koszta József tanyája sajnálatosan háborús színtérré változott. A festő ugyanebben az évben feleségével együtt megbetegedett, a művészt kórházban is ápolták. Kezelései után ’45 májusában Annuskával kivették a Zrínyi utca 2. alatti egyik lakást. A következő években, egészen szerelme haláláig itt élnek. Ekkor már nem alkotott.

Amikor felesége 1949-ben elhunyt, Koszta Budapestre költözött, egy ottani klinikán kezelték, majd 88 éves korában ott is halt meg. Annuskát Szentesen temették el, még a művészt a Kerepesi úti temetőben. Végül 2008-ban hamvait átszállították Szentesre és szeretett párja mellett helyezték végső nyugalomra.

Egykori lakása közelében, a volt zsinagóga – ma Városi Könyvtár – parkjában kapott helyet Borsos Miklós Koszta Józsefről alkotott emlékoszlopa, mellyel az egykori művész előtt tiszteleg. A város nem csak ezzel emlékszik meg néhai festőművészéről: mára utca, iskola, és a helyi múzeum is őrzi nevét. A közhiedelemmel ellentétben Szentes számára mindig is fontos volt megemlékezni Kosztáról.

A már említett, a közelben található zsinagóga épületét 1868-72 között építettek Knábe Ignác tervei alapján. Habár a zsidóság képviselői már a XVIII. századtól jelen voltak a városban, még nem volt elegendő állandó lakos imahely alapításához. Tömeges letelepülésüket egyes források 1790 körülre teszik. Új templom építésére azonban sokkal később, csak 1854-ben készült határozat. Az építkezés végül 1869-ben indult meg hivatalosan, de az anyagi nehézségek miatt többször megszakadt. Egy évvel később végül elkészültek a falak és a tetőszerkezet, az épület belül azonban még üres maradt. A frigyláda, a padok és más asztalos munkák mind a helyi mesterek kezei közt készültek. Az 1871-es őszi nagyünnepi istentiszteletet már itt tartották az akkor még félkész belső térben, majd egy évvel később felavatták az öröklámpát is.

Az új, romantikus stílusú épület a környék legnagyobb zsinagógái közé tartozott. A gazdagon tagolt homlokzat és a belsőépítészet míves, romantikus stílusegységet alkotott. A női karzatot kígyós, kanelurás, karcsú öntöttvas oszlopok tartották, a padvégek architektonikus díszítésűek voltak, a színes ablaktáblák az adományozó családok szimbólumait ábrázolták. Két nagy tatarozáson esett át: az első 1901-ben, a második 1910-ben történt. A második felújítás részét képezte a villanyvilágítás bevezetése is. Az aranyozott tagozatú új tórát 1912-ben avatták fel. Koszta József idejében még aktívan működött, eredeti célját szolgálta.

A város zsidóságát a II. világháború alatt sajnos deportálták, így létszámuk jelentősen lecsökkent. A zsinagóga 1960-tól üresen állt, állapota folyamatos romlásnak indult. Végül a város a közel 40 éves elhagyatottság után 1998-ban felújította Terney László tervei alapján, és a Városi Könyvtárat költöztette bele. Ennek a nagyszabású beruházásnak állít emléket egy tábla is az épület főutca felőli oldalán.
Az épület romantikus stílusban készült. Eredetileg egyterű építményt a felújítást követően 5 szintre tagolták. A belső térben ma fogadóterek, olvasótermek, a különböző nyomtatott és elektronikus gyűjtemények és egyéb, rendezvények megtartására is alkalmas helyiségek kaptak helyet. A földszinten berendezett imaszoba fogadja a zsidó felekezet tagjait és a látogatókat. Az épületet körülvevő kertet a zsinagóga eredeti kovácsoltvas elemei szegélyezik. Az itt működő könyvtár Szentes kulturális életének egyik központi intézménye: rendszeresen szerveznek kiállításokat, könyvbemutatókat, előadásokat, filmvetítéseket, rendhagyó tanórákat és irodalmi esteket is. Gyűjteményük folyamatosan bővül, az épület bejárata előtt rendszeresen vannak ingyenesen elvihető könyvek és kiadványok is.
Az zsinagóga közelében egyre több szobor és alkotás kap helyet. Egyik legszembetűnőbb az Olvasó nő című bronzszobor, ami mellé rendszeresen ülnek le a városiak és a turisták is egy-egy kép erejéig vagy egy rövid pihenőre. A műalkotás Józsa Lajos munkája és 2002-ben, a III. Testvérvárosok Kulturális Fesztiváljának első napján avatták fel.

A női alaktól nem messze, egy fa árnyékában kapott helyet a Radnóti Miklósra emlékező kő és a rajta lévő tábla. Az emléktáblát a nemzeti költőnk születésének 100. évfordulója alkalmából állította a befolyt adományokból a Szentes Városért Civil Fórum és a Szentes Városért Közalapítvány 2009-ben.

Források:
https://www.szentes.hu/mult/varostortenet/a-volt-zsinagoga-tortenete/
https://www.kozterkep.hu/8054/olvaso-no
https://szentes.hu/turizmus/index.php/en/zsinagoga-varosi-konyvtar
http://www.szenteskincsei.gportal.hu/gindex.php?pg=35376203
https://www.szentes.hu/mult/turizmus/aktiv-turizmus/csomagajanlatok/varosnezo-barangolas/
https://www.kozterkep.hu/8047/koszta-jozsef-emlekoszlop#