Erzsébet tér

Az állomáshoz tartozó leírást, irodalmi anyagot a Koszta József Múzeum állította össze.


 Az Erzsébet teret 1911 körül parkosították, valamint kovácsoltvas kerítéssel vették körbe. 1926 óta a park közepén áll az I. Világháborús emlékmű, mely Pásztor János, Koszta József jó barátjának alkotása. A szobor a háborúban elhunyt szentesi hősöknek állít emléket. A szobor magas talapzaton álló, több alakos alkotás. Az alsó részén az I. világháborúban eltűnt, elesett, fogságban elhunyt szentesi katonák nevei láthatóak. A hősi emlékművet a világháborús centenáriumra felújítatta Szentes Város Önkormányzata György Pál Attila kőfaragó mesterrel 2014-ben. Az évek alatt a teret többször felújították, ám a szobor mindig is a központi elem maradt.

Pásztor János Budapesten tanulta a szobrász mesterséget Mátrai Lajos György kezei alatt. Első jelentős alkotása a szegedi Vásárhelyi Pál emlékmű két oldalfigurája. Hírnevet a kiállításai kapcsán szerzett. Érzelmeket, kötődéseket tudott mesterien ábrázolni. Szobrai a mai napig rengeteg köztéren állnak. A II. világháború során Budapestet ért bombázásokban hunyt el.

A tér déli oldalán található a Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskola. 1911/12-ben épült magyaros szecessziós stílusba, Dobovszky József tervei alapján ekkor még Római Katolikus Elemi Népiskola néven. Az emeletes épületben tágas, világos tantermek, tanítói lakások és bérelhető üzlethelyiségek kaptak helyet. 1948-ban államosították és nevét Köztársaság Téri Állami Általános Iskolára módosították. Először városi fiúiskolaként, majd körzeti általános iskolaként működött 45 évig. 1992-ben készült el a mai tornaterem, majd 93-ban az egyház és a helyi önkormányzat egyezséget kötött, az iskola pedig visszakerült az egyházközösség kezébe. Ekkor nyerte el mai, Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskola nevét.

A Városháza, mely a tér keleti oldalán található, késő barokk stílusban épült 1910/11-ben, Bohn Alajos tervei alapján. A mai városháza az a középület, amelynek létesítését Szentesen a legelsők között határozták el. Az épület Kossuth térre néző főhomlokzatán Szentes ősi pálmafás majolikából kirakott címere látható, alatta az 1836. évi örökváltság tényét megörökítő emléktábla található. Az épület folyosóján ma is látható a régi főtéri, 1898-ban bronzból készült Kossuth mellszobor, Kis György és Gerenday Béla alkotása.

Az Erzsébet tér északi oldalán látható a korábban megismert Megyeháza egyik oldalága, melyben a múzeum kapott helyet. Az épület egykor a város és a megye közigazgatásának központjaként működött, ám amikor Szentes elvesztette a megyeszékhelyi rangot, az épület részben céltalanná vált, állapota megromlott. A felújítást követően a levéltár, a múzeum, és az Ifjúsági Ház közös fenntartásába került.

A tér nyugati részén találjuk az 1911/12-ben szecessziós-eklektikus stílusban épült Járásbíróság épületét, Tervezte Dobovszky József. A Magyar Királyi Járásbíróság 1827-ben kezdte meg működését egy bérelt épületben. A hely hamar szűknek bizonyult. 1906-ban kijelölték az új épület helyét a katolikus plébánia szomszédságában, de csak 1910-ben kezdték meg az építését. Jelenleg is a városi bíróságnak ad helyet.


Forrás:
http://www.szenteskincsei.gportal.hu/gindex.php?pg=35376203
https://www.kozterkep.hu/8276/i-vilaghaborus-emlekmu
http://www.szenteskincsei.gportal.hu/gindex.php?pg=35320355&nid=6299421