Az állomáshoz tartozó leírást, irodalmi anyagot, képeket a Koszta József Múzeum állította össze.

A szentesi Kálvária temető nevét részben az egykori központjában álló 4000 éves földhalomra helyezett Kálvária szoborról kapta. A kőfeszület tövében Magdolna térdelő alakja, mellette kenetes edénye és Ádám koponyája látható. A feszület jobbján a fájdalmas Szűz Márai, balján Szent János apostol kapott helyet. A szobrok népies barokk megfogalmazásúak. A kompozíció körül XIX. század eleji sírkövek alkotnak meg-megdőlve képi egységet. Az itt nyugalomra helyezett személyek mind-mind városunk ikonikus alakjai közé tartoztak. Figyelemre méltóak továbbá a földhalom körül épített timpanon stációk, melyeken vasajtók védték a vaslemezre festett passióképeket.

A temető másik fontos egysége a kápolna, mely özvegy Rekettyés Istvánné közbenjárására létesült a nagytemetőben 1908-ban. Az egyház pályázatán végül ifjú Bene István szentesi építész nyert. A toronnyal ellátott, gúlatetejű hajóval és félkupolás keresztapszisokkal kiképezett épület az év végére elkészült. A harang fölszerelése, az oltár és a belső berendezés adományokból csak évekkel később készült el. A temetőkápolna szecessziós vonalvezetésű építészeti elemei, falfelületei kecsesek, minden oldalról látványos hatást keltenek a síremlékek övezetében.

Koszta József festő sokáig élt Szentes közeli tanyáján. Rengeteg ikonikus festménye készült az itt töltött időszakában. A második világháború alatt egészsége megromlott, ő is és felesége is megbetegedtek. Első hosszabb kórházi kezelését követően beköltöztek a Zrínyi utca 2 alatt található lakásukba. A betegeskedő festő ekkor már nem alkotott. Néhány itt eltöltött év után sajnálatosan elvesztette feleségét, akit így elsőként temettek el a Kálvária temetőben található sírhelyükön. A néhány hónap múlva elhunyt Koszta József végrendeletében meghagyta, hogy Annuska mellett helyezzék végső nyugalomra, ám ennek ellenére a fővárosi, Kerepesi úti temetőben kapott végső nyughelyet.

Halála körül több legenda is kering. Egyik ilyen állítás, hogy Szentes városa nem mutatott érdeklődést az elhunyt festő iránt, melyet egyes források komolyan cáfolnak: a város ugyanis népes küldöttséggel ment el megemlékezni Koszta sírhelyére.

Koszta József halálakor festményei egy részét a szentesi múzeumra hagyta. Ennek is köszönhető a ma is megtekinthető állandó tárlat létrejötte, valamint a tény, hogy a múzeum felvette a festőművész nevét 1951-ben. Az évek során a város utcát és iskolát is elnevezett az egykori alkotóról. A mai napig egyre több köztéri szobor és műalkotás is őrzi Koszta emlékét.

2008-ban, halála után majdnem 60 évvel végül megkaphatta végakaratát: hamvait végre Szentesre hozták, majd elhelyezték a ma is ismert, a Kálvária temetőben készített díszsírhelyre. A ravatalozó mellett található, beton és műkő alapra helyezett bronz dombormű Máté István alkotása. Az emlékmű Lantos Imre, Koszta József kutató közbenjárásának is köszönhető. A díszsírhelyen látható emléktáblán a festő arca és palettája kapott helyet egyik készülő festményével a háttérben.

Források:
https://www.kozterkep.hu/39295/koszta-jozsef-siremleke#
Labádi Lajos: Szentes Helyismereti Kézikönyve (2000), Szentes
dr. Szinyei Merse Anna: Koszta József művei köz- és magángyűjteményekben (2006), Juhász Nyomda Kft., Szeged