Az állomáshoz tartozó leírást, irodalmi anyagot, képeket a Koszta József Múzeum állította össze.

Az első evangélikus családok betelepülése a 18. század közepére tehető. A kezdeti időkben vallásuk gyakorlása korlátozva volt. A református lelkészek szolgálatait nem vehették igénybe. Keresztelés, temetés, házasságkötés végett a katolikus plébánoshoz kellett fordulniuk, és a katolikus templomba kellett járniuk. II. József 1781-ben kiadott Türelmi Rendelete némi könnyebbséget jelentett, ettől kezdve legalább a református templomba mehettek istentiszteletre. 1791-ben életbelépett a szabad vallásgyakorlás.

A neogótikus idomtégla architektúrájú templom Francsek Imre tervei alapján készült 1904-ben. A karcsú toronysisak, keskeny csúcsíves ablakok, a támpillérek, a bejárat fölötti rózsaablak a gótikus építészet legjellemzőbb stíluselemeire utalnak. Figyelemre méltó a dísztéglából rakott homlokzat architektúrája, a mázas cserépfedés, valamint a tölgyfaajtó kovácsoltvas növényi ornamentikája. A szentély színes ólomüveg ablakai Krisztusjeleneteket ábrázolnak. A fehérre festett, fából készült gótikus oltár a szentesi születésű Hegedűs László festőművész Jézus és a samariai asszony című oltárképét foglalja magába. A templom orgonáját özvegy Sulcz Endréné Francisti Mária adományozta férje emlékezetére. A toronyórát a város adományozta, mely Herman Pál szentesi órás munkája és Vidovics Ferenc, nem régiben elhunyt órásmester tartotta sokáig karban.
Az I. világháborúban mindhárom harangját elvitték az orgona homlokzati sípjaival együtt. A régi harangokat 1911-ben készítették Hőnig Frigyesnél. A 650 kg-osat Jauernik Sándor, Imre és Béla adományozta elhunyt édesapjuk tiszteletére, a 350 kg-osat dr. Sulcz Lajos szülei tiszteletére, a 200 kilósat pedig Mojzsik Lajosné Dukai Mária nagyszülei emlékére. Az I. világháború után két új harangot öntött újjá Hőnig (350 és 200 kg súlyokban), ezek közül a nagyobbik – melyet Petrovics Soma tiszteletére Soma-harangnak is hívtak a helybéliek – a II. világháborúban pusztult el. Jelenleg egy harangja van, amely 181 kg-os, 70 cm alsó átmérőjű, Ducsák István nevén Gombos Lajos öntötte Õrszentmiklóson 1970-ben. Egyik oldalán Luther-rózsa látható, alatta az evangélikus himnusz: ERÕS VÁR A MI ISTENÜNK. A templom finom arányaival harmonikusan illeszkedik a városképbe.
Az épületet végül a hívők, az egyház és az állam segítségével 2022 októberére sikeresen felújították. Az átadáskor Kondor Péter püspök mondott áldást. Az templomot megtisztították, szigetelték a tornyát, javították a bádogozást, és még galambvédelmet is kapott. A város díszfényekkel és bicikli tárolóval járult hozzá a folyamathoz

Forrás:
Labádi Lajos: Szentes Helyismereti Kézikönyve (2000), Szentes
http://www.szenteskincsei.gportal.hu/gindex.php?pg=35376203
https://www.szentes.hu/intezmenyek/egyhazak/templomok/evangelikus-templom/
http://www.magyarharangok.hu/szentes.html
Szentesi Élet, 2022.október.14., 40. szám, 5.o. 

A ponttól D-DK-re, a József Attila u. másik oldalán található a Megváltó Patika, melynek leírása az alábbi linken érhető el:
https://turautak.jupat.hu/turapont.php?qr=da2ihs07