Megyeháza és Koszta József Múzeum
Az állomáshoz tartozó leírást, irodalmi anyagot, képeket a Koszta József Múzeum állította össze.
Szentes városképének egyik meghatározó középülete az 1883-ban épült, neoreneszánsz stílusú Megyeháza. Nevét onnan kapta, hogy hosszas vitázás, pályázatok és jelentős beruházások után a város elnyerte Szegvártól a megye közigazgatási székhelyének címét. Ezt a jelentős titulust Szegeddel és Hódmezővásárhellyel szemben ítélték oda, mivel utóbbi települések nem tartoztak közigazgatásilag Csongrád megyéhez. Szentes jelentős ideig, egészen 1950-ig, közel 67 évig birtokolhatta ezt a nemes rangot.
Egy ilyen kitüntetéshez tartozik megfelelő közigazgatási épület is, melyként készült el a mai is látogatható Megyeháza. Az intézmény tervezésére többször is pályázatot kellett kiírni, mire végül Makay Endre budapesti műépítész elképzeléseit a bíráló bizottság egyhangúan el tudta fogadni. A központi helyen felépült székház fő homlokzata a Kossuth térre néz. Középső egysége a kocsifeljárót foglalja magában, mely fölött a közgyűlési terem helyezkedett el (mai Díszterem). Az ionoszlopokkal tagolt, boltíves ablakok szegleteiben a mesterségek allegorikus nőalakjai láthatóak a földművelés, állattenyésztés, ipar, kereskedelem, hajózás és halászat attribútumaival. Az épületrész tetején Csongrád-Csanád vármegye címere, két oldalán Justicia és Minerva ülőszobrai alkotnak timpanonszerű kompozíciót. Az Megyeháza déli és nyugati homlokzata síkszerű, plasztikai díszítése mértéktartó. A székház előcsarnokát, főlépcsőházát, a nagyterem oldalfalait és mennyezetét antik görög építészeti elemeket idéző gipszstukkó díszíti. A közgyűlési terem díszes csillárja fővárosi bádogosmester munkája.
1950-ben a megyeszékhelyi címet Hódmezővásárhelyre helyezték, az épület innentől különböző hivataloknak adott helyet. Napjainkban három intézmény működik itt: a Díszterem és folyosórésze az Ifjúsági Ház kezelésében van, az épület – Kossuth térről nézve – bal szárnya a Koszta József Múzeum központi egysége, a MNL CSCSM Levéltár pedig a pincében és a jobb épületrészben kapott helyet.
A múzeum kezdetben nem itt, hanem a mai Széchényi-ligetben található Csallány Gábor Kiállítóhely épületében kapott helyet. Az 1912-ben alapított intézmény 2006-ban költözött be a Kossuth-téri épületrészbe. A Koszta József Múzeum nevét a festő halála után 2 évvel vette fel és a mai napig büszkén viseli. Az új központi épülete megnyitásakor grandiózus kiállítással tisztelegtek a névadó alkotó előtt. A tárlatról készült, dr. Szinyei Merse Anna által írt kiadvány a mai napig megvásárolható a múzeum pénztárában.
Az intézmény napjainkban is komoly gondot fordít az egykori művész emlékének méltó őrzésére: állandó tárlatuk részét képezi egy Koszta József festménykiállítás, melynek részeként az alkotó eszközei is helyet kaptak egy vitrinben. A festményeket rendszeresen restaurálják, a múzeumra hagyott alkotások mellett igyekeznek újakat is felkutatni és a gyűjtemény részévé tenni. Rendszeresen szerveznek rendkívüli programokat is: volt már lehetőség részt venni nyilvános restauráláson, rendkívüli tárlatvezetésen, és sajtónyilvános képátvételen is.
A Koszta József Múzeum folyosói tárlatának részét képezik olyan alkotások is, melyek nem a festő művei, hanem róla és közvetlen életteréről készültek. Megtekinthető egy olyan festmény, melyen egykori tanyája látható, de olyan Fridrich fotó is, melyen a mester alkotás közben került lencsevége. A fénykép kifejezett ritkaság, mivel Koszta József nem kedvelte más emberek társaságát, tanyájáról rendszeresen elzavart mindenfajta látogatót.
Források:
Labádi Lajos: Szentes Helyismereti Kézikönyve (2000), Szentes
A Kultúra Napján – nyilvános restauráció - Hir45.hu
Visszakerült helyére a megújult Koszta kép - Hir45.hu
Új Koszta kép került a múzeumba - Hir45.hu
Az épülettől D-re, a Kossuth u. másik oldalán található az Erzsébet tér, melynek leírása az alábbi linken érhető el:
https://turautak.jupat.hu/turapont.php?qr=ml1jfmty