Péter Pál Polgárház
Az állomáshoz tartozó leírást, irodalmi anyagot, képeket a Koszta József Múzeum állította össze.
A Petőfi Sándor utca és az Iskola utca sarkán álló épület az egykori Úri utca rangos polgárházainak legszebb, műemléki igénnyel megmentett objektuma. Homlokzata toszkán oszloppilaszterekkel tagolt, nyilas díszű ablakrácsai, klasszicizáló hatásra utalnak. András-keresztes „legényszöktető” ablaka, sziromdíszes zászlótartója romantikus beütést mutatnak. Az utcára „kikönyöklő” téglaépítkezés szép példája 1830 körül épült.
A kapu felett a régi tized és házszám (III/10) utal a múltra. A belépőt kis harang köszönti, melyet a zárt ajtók mögül kallantyúval is lehet működtetni.
A nyitott téglaoszlopos tornác a jellegzetes szentesi díszes belső udvarra nyílt. Az udvar hátsó részében istállók, garázs, valamint cselédház volt, ami helyén a múzeum kutatóháza és kőtára áll. Az 1920-as években a tornác középső szakaszát zárt belső térré alakították át. A ház udvarának kertje közepén nyolcszögletű nyári pavilon épült, melyet egy rózsalugas és kiskert ölel körül. Az épület alatt található az eredetileg kétszintes, tágas, dongaboltozatos pince, ahol a földesurak bordézsmából származott borát tárolták. Ma a pincét időszaki kiállításokra és rendezvények tartására használják. Néhány borászati eszköz, mint hordó és prés reprezentálja funkcióját.
Szentesen a villanyvilágítás kezdetei 1898-ra nyúlik vissza, 1902-ben adták át az első városi villanytelepet, így a petróleumlámpát felváltotta a közvilágítás. A módosabb családoknak lehetőségük volt elsők között bevezetni a villanyvilágítást házukba. Az 1910-es évek modernizációjának eredményeképpen a szobákban kialakításra került a fűtés/kályharendszer, továbbá az udvaron fúrt kút készült.
A ház eredetileg uradalmi épület volt, a Károlyi-család tiszttartói lakhattak benne. A város örökváltsági törekvései okán a lakás végül magántulajdonba került: Czukermann Ignác borász vette meg és bővítette ki sarokházzá. Az ingatlan végül Pollácsek Albert ügyvéd (átkeresztelkedése után Péter Albert) és felesége, Czukermann borász lányának otthona lett. Itt nevelték fel 3 fiukat Pál Ottokárt, Ernőt és Zoltánt. A házat végül Péter Pál Ottokár, a városban elismert orvos örökölte.
Az épület belsejébena család itt maradt bútorai és a rokonok emlékei alapján, a Koszta József Múzeum által összeállított, minden helyiségen végig vezető kiállítás mutatja be a néhai doktor és családja polgári életvitelét a látogatóknak. Az érdeklődők a rendelő várótermébe belépve kezdhetik meg utazásukat a XX. századi Péter család életébe. A házban megtekinthető az ügyvédi irodából lett rendelő, ahol a szegények ingyen orvosaként ismert Péter Pál Ottokár is dolgozott az 1950-es évekig. Bárkit ellátott a nap bármely szakában, legyen az szegény paraszt vagy a helyi bíró. Munkája mellett kutatásokat végzett a korban a városban élő cigányság higiéniás szokásaival kapcsolatban is.
Az épület belseje több érdekességet is rejt látogatói számára. Gyönyörű, korabeli fűtési rendszere, jelentéssel bíró padlója, korabeli eszközei és klasszikus cselédkonyhája mind-mind segítik megismerni a polgári élet rejtelmeit és a XX. századi Szentes életét. A ház belső tere és udvara jelenleg csak jegyváltás ellenében, a Koszta József Múzeum munkatársai segítségével látogatható.
A Péter Pál Polgárházzal szemben található a volt Posta épülete, 1888-ban épült klasszicizáló stílusban. 1910/18 között átépítették Dobóczky József tervei alapján. Az első szentesi postaállomást 1787-ben állították föl. A postamesterek változásával együtt a postaállomás helye is gyakran változott. A postahivatal 1882-ben állami kezelésbe került. Az épületet a posta 1910-ben vette bérbe és 1989-ig működött benne. Jelenleg bolt működik a helyén.
Forrás:
Labádi Lajos: Szentes (2004), Grimm Kiadó, Szeged
http://www.szenteskincsei.gportal.hu/gindex.php?pg=35376203
Az épülettől É-ra, a Petőfi u. másik oldalán található a Tóth József Színház (180 m, a körforgalomnál, a sarkon), melynek leírása az alábbi linken érhető el:
https://turautak.jupat.hu/turapont.php?qr=6rdxs5dm