Keresd az utat! - Aktívturisztikai lehetőségek Szentes térségében

Útleírás

	Túrakód: V005_04		Túranév: Szentes térsége / Vizek útjain / Alsó-Kurca kör #3 (3-nap)		Feltöltve: Frissítve: Bejárva:	2019-02-06 2019-03-06 2018-05-20
	Nehézség:		Táv: 49 km	Átemelések száma: 4 db

49,1 km-es túránk a Tiszán Mindszentig, majd a Kurca alsó szakaszán Szentesig viszi a vizek vándorát,
mely kiegészül az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkot felkereső 20,6 km-es gyalogtúrával.
(Ezen túrajavaslatnak kettőnapos változata is elérhető, melyben nincs benne a gyalogtúra.)

1. nap (22,2 km, track: V005m041)
Kiindulási pontunk a St. Jupát SE. vízitelepe mellett található komplejáró (237,8 fkm) (úp.: 000iep).
Innen lefelé, a folyó sodrásával megegyező irányba induljunk!
(A track csupán a túraútvonal műholdképen történő, valamint a nevezett-pontok terepen történő könnyebb beazonosításának célját szolgálja, nem feszesen követendő nyomvonal.)
Rögtön a kanyar után találjuk az útközben fellelhető két jelentős homokpad egyikét (237 fkm, úp.: 001kbp). (Kikötés esetén alkalmazkodjunk az itt kialakult strandolási szokásokhoz; válasszuk a partszakasz alsó részét!) Lejjebb, a 235 fkm alatt/felett terül el a bal parton a helyiek által „Sziget” néven emlegetett terület. Itt az ártérben hobbikertek, gyümölcsfás telkek találhatók. A vízpart ezen szakaszán mólók sorakoznak, melyeken gyakran horgászok lesik a pecabot végének rezdüléseit.
A túloldalon a kanyar kezdeténél vízkivételi mű látható. A kanyarulat alatt a 234 fkm-nél (úp.: 002kbp) homokszegélyt találunk, mely jó mártózási lehetőséget kínál a túrázónak. Innen hosszan belátható szakaszok következnek, melyek kevés változatossággal szolgálnak, de ugyanakkor nagy nyugalmat biztosítanak az erre fogékonyaknak. (Ezen részen erősebb déli szél esetén zord feltételeket szabhat a folyó jelentős hullámok korbácsolásával.) Közben a 230 fkm-nél elsiklunk az egykori révátkelő mellett, melynek valamikori létezéséről már csak a parton (észrevehetetlenül) megbúvó drótkötélfeszítő csörlő tanúskodik. Amennyiben szeretnénk kipróbálni a tiszai „csorgás” megnyugtató élményét, azt itt célszerű megtennünk, mert a második napon erre már nem lesz lehetőség.
A monoton szakasznak a 227 fkm alatt kezdődő nagy ívű jobbos kanyarulat vet véget. Az alján hirtelen éles balkanyar következik, mely alaposan megforgatja a vizet, és az újabb fürdőzési lehetőséget kínáló szegvári homokpartot rejti (224,3 fkm, úp.: 003kbp). Itt közepes vízállás esetén is homokra tudunk kiszállni; a helyszín alkalmas pihenésre, fürdőzésre. Pancsoláskor azonban legyünk körültekintőek, hiszen a víz bedőlt fákat, tuskókat rejt/rejthet, melyek elhelyezkedése évről-évre, vagy akár hétről-hétre is változhat! (A tiszai homokpadok folyamatosan alakulhatnak az áradások romboló-építő hatásának következtében.) Mielőtt ugrálásba kezdenénk – az erre egyébként alkalmas, hirtelen mélyülő partszakaszon – feltétlenül derítsük fel a területet!

Továbbhaladva elsiklunk a csanyteleki lejáró betonlépcsője (224 fkm, j.), majd kicsivel lejjebb egy vízkivételi mű mellett. A 221,2 fkm-nél jobbról torkollik be a Dong-éri főcsatorna, (úp.: 005tork) mely kedvező vízállás esetén rövid (440 méteres), de annál vadregényesebb kiruccanásra csábít (track: V005o031). Az ártéri erdőn keresztül szűk kanyarok leküzdésével ki tudunk evezni a töltésnél található árvízkapuig, mely merőben új élményt nyújt a túrázónak, és egyben kihívást a kormányosnak.
Visszatérve a mederbe, a balos kanyarulatban hamarosan ismét egy vízkivételi mű látható a töltésalapnak támaszkodó folyó partján, vele szemben kicsiny homokszegély teremt lehetőséget mártózásra.
A Kurca torkolatát a 217,8 fkm-nél a bal oldalon találjuk. Valamivel lejjebb (227 fkm) a komp kötele alatt kell átsiklanunk. Ha mozgásban van – éppen átkelést bonyolít le - mindig mögötte (!) menjünk, és legyünk tekintettel arra, hogy a kifeszített kötélnek a meder közepén van a legnagyobb „hasa”, azaz itt lóg be leginkább! Kedvezőtlen fényviszonyok esetén nehéz megítélni a víz feletti magasságát, ezzel ne kísérletezzünk! A parthoz közelebbi részen biztosan elférünk alatta (amennyiben a kompkötél nincs kifeszítve, ezt egy kitűzött fehér zászlóval jelzik). (Bővebben ITT.)
A balos kanyarulatban a 215,3 fkm-nél érjük el túránk első napjának célállomását (egyben fordulópontját), a mindszenti Tisza-parti strandot. Nyári szezonban a terület alsó és felső részén van lehetőségünk kikötni. A strandon büféket és közkutat (úp.: 005viz) is találunk. A szezonális jelleggel működő kempinget a parton felsétálva találjuk, ez felpakolást kíván (úp.: 006camp).
Ne feledkezzünk meg felszerelésünk biztonságáról gondoskodni! Pancsoljunk, pihenjünk, nézelődjünk!

2.nap (20,6 km, track: V005o042, gyalogtúra)
Túránk ma az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkba vezet.
A kempingből a szőlős- és gyümölcsöskertek között vezető úton induljunk el, és a kék négyszög jelölést követve menjünk el a kompig
(track: V005o042). Itt, a komplejáró mellet állították ki a Kurca 2000. évben megsérült - akkor 115 éves - torkolati csőzsilipének elzáró berendezését (úp.: 007latv). Útközben elballagunk néhány öreg (több öles) feketenyár mellett is.
(Feltétlenül tájékozódjunk a komp menetrendjéről, és ehhez mérten alakítsuk a mai programjainkat!)
A komppal átkelve az Alföldi Kéktúra 3. szakaszán (AK-03) kell haladnunk, mely jól jelzett, könnyen követhető szakasz.
(Továbbra is a V005o042 track segíti utunkat.)
Kezdetben a töltésen, majd földutakon keresztül érünk el a skanzen hátsó bejáratához, hogy kisvártatva megérkezzünk mai utunk céljához, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark főbejáratához, mely túránk forduló pontja is egyben. (Pénztár: 008penzt, Bejárat: 009beja.)
A parkban rengeteg a látnivaló, az itt eltöltött időt alakítsuk kedvünk szerint, de azt mindenképp vegyük figyelembe, hogy a komppal vissza tudjunk térni táborhelyünkre (napnyugta után a komp nem közlekedik).

3. nap (26,2 km, track: V005j041, V005j042, V005j043, V005j044)
Reggel használjuk ki a strand nyújtotta lehetőségeket!
Induljunk korán, vegyük számításba a sodrásmentes evezés, valamint az átemelések jelentősebb időigényét, melyet az uralkodó széljárás tovább növelhet! (Kiegészítő program lehetőség is bőven kínálkozik, ami szintén időigényes.)
A rév eléréséig mólók és csónakkikötők kerülgetésével kell haladnunk, melyeken gyakran horgászok koncentrálnak a spiccek rezdüléseire, legyünk tekintettel rájuk!
A Kurca torkolatát a 217,8 fkm-nél (úp.: 011kiszp, b.) érjük el, mely egyben a tiszai szakasz végét is jelenti. Az átemeléshez (track: V005j032,
325 méter) szükséges partra szálláshoz állandó lehetőséget kínál a torkolat felső sarkánál található vízmérce lépcsője, de a pillanatnyi vízállás és a partszakasz állapotának szemrevételezésével döntsünk belátásunk szerint! Kedvező vízállás esetén a csatornán be is tudunk evezni az 1885-ben létesített csőzsilip felé, így rövidebb szárazföldi cipekedéssel tudunk „folyót váltani”.

Vízre szállásunkat szintén a pillanatnyi helyzet diktálja, de javaslatunk a nyomvonalon található 012beszp útpont. (Az itt kezdődő rövid, 1,6 km-es legalsó szakasz vízzel való feltöltöttségének állapotáról célszerű előre tájékozódnunk helyismerettel rendelkezőtől, vagy kérdezz minket bátran!)
Innentől célállomásunkig (Szentes, Dózsa-ház) 24,1 km és három átemelés vár ránk. Ez utunk hosszabbik és munkásabb fele, hisz már nem segít bennünket a víz sodrása. Környezetünk is merőben más lesz; keskenyebb a vízi tér mellettünk, állóvízi növényzettel szegélyezett partszakaszok a jellemzőek, és részben a vadvilág is megváltozik az eddigihez képest, ugyanakkor itt a természethez is közelebb kerülünk.
Elindulva, több íven keresztül rendkívül vadregényes, náddal, sással szegélyezett mederben járunk. Igazi szép természeti környezetben jutunk a Pintér-híd tövébe, ahol átemelésre (úp.: 013atemp, 1,9 cskm) kényszerülünk. Kiszállásunk helyét az aktuális vízállás függvényében érdemes eldöntenünk (van, hogy a híd és zsilip között is meg tudjuk tenni, de akad, amikor a híd előtt van módunk partra jutni, hajót kiemelni).
Mielőtt ismét vízre szállunk opcionális programlehetőség kínálkozik: a híd tövétől a bal parton indul (úp.: 014tano) Kurca-Parti Tanösvény
(track: V005o044), mely majdnem két kilométeren keresztül kanyarog a meder mentén. A túra során négy információs tábla mutatja be a terület élővilágát, valamint három pihenőhelyet is kialakítottak rajta.
Az Albert-csőszházi tiltó felső oldalán történő indulásunkat követően hatalmas – általam nagyon kedvelt - hurkok beevezésével érjük el a Pap-tanyai, vagy más néven Cirok-hidat (6,2 cskm). A közelben a bal parton artézi kút is fellelhető (úp.: 016viz), melynek eléréséhez vagy itt, a hídnál kell kiszállnunk és odasétálnunk (track: V005o045, 370 méter), vagy valamivel lejjebb egy horgászhelynél (úp.: 015kbp) kell megállnunk és felmennünk a meredek partfalon (track: V005o046). Így mindössze 50 méter megtételével érhetjük el a kutat, azonban ezt a helyet horgászok alakították ki, és – nyilvánvalóan - nem örülnek a közös jelenlétnek, ezért legyünk tekintettel egymásra!
A híd felett egy nagy „S”-kanyarulat beevezését követően érünk el a Ludas-ér torkolatáig (7,4 cskm), melyet eddig nem tapasztalt keskeny szakasz követ a hídig (Úsztató major, 7,9 cskm). Közkutat egy 280 méteres sétával érhetünk el itt (úp.: 017viz, track: V005o047).
Továbbhaladván lakóházakat láthatunk a magas parton, melyek Szegvár kórógyszentgyörgyi részéhez tartoznak. A keskeny szakaszon haladva néhány kanyarulattal feljebb érjük el a Kórógy-ér torkolatát (10 cskm), ahonnan gyorsan látómezőkbe kerül a túránk következő átemelési pontját jelentő zsilip (10,2 cskm, úp.: 018atemp). A felső vízen náddal borított partok mentén siklunk tova egy nagy jobbos kanyarulatban, mígnem kiérve a területről Szegvár lakóépületei közé csöppenünk. Vízig nyúló telkek és kertek mentén evezünk itt az elkeskenyedő mederben, mely különös hangulatot kölcsönöz ennek a szakasznak. Láthatunk itt karnyújtásnyira lévő, szinte egészen a vízig érő utcát is. Kiérve erről a szakaszról kiszélesedik a „folyó”, és elénk tárul Szegvár katolikus temploma (tornya jó fotótémát kínál a kirándulónak), az egykori várfal, valamint a Szent János-híd is (12,2 cskm). Azonban még a híd elérése előtt vár bennünket túránk szegvári pihenőhelye, ki- és beszálló pontja (úp.: 019kbp).
Itt a bal parton célszerű kiszállni, megpihenni, miközben néhány lépéssel arrébb sétálva érdemes megnézni a víz szélén található egykori várfal (úp.: 020latv, track: V005o048), még fellelhető részeit (nincs jó állapotban, ezért óvatosan járjuk körül)!
Ellenkező irányban egy 305 méteres gyalogos kiruccanással felkereshetjük a Jaksa János Helytörténeti Gyűjteményt (úp.:021latv, track: V005o049). A tárlatról részletek ebben a videóban láthatók 5:30-7:30 között.
(A kiállítás meglátogatása előzetes bejelentkezést igényelhet! Elérhetőség: 30/448-1587, nyitva tartás: ITT.)

Tovább lapátolva a híd felett ismét lehetőség kínálkozik a templom képi megörökítésére, majd jól karbantartott, kedvelt pecahelyek láthatók balunkon (kissé jobbra húzódva kisebb eséllyel gubancolódunk damilba, és a „békés egymás mellett élés” is könnyebben megvalósítható). A párhuzamosan futó műúttól jobbra ívelő kanyarulattal válunk le, melyet két - hosszan belátható - szakasz követ, balról horgászhelyek végeláthatatlan sorával (itt is a fenti „konfliktuskerülő” megoldást válasszuk)! A kissé monoton - és intenzív uralkodó széljárás esetén „munkás” - szakasznak a „Fahídnak” nevezett, ám valójában vasbeton szerkezetű híd (14,8 cskm) vet véget. Az alatta történő átjutáshoz jól le kell kucorodnunk a hajóba. Felette egy szűk jobbos kanyarulat, majd bő 4,5 kilométer hosszan íves részek követik egymást. E szakaszon hol keskenyebb, hol szélesebb vízen élvezhetjük az Alsó-Kurca nyugalmát. Itt-ott tanyák is vannak a parton, melyek a hamisítatlan alföldi táj békéjével teszik még teljesebbé az élményt.
A Berki hidat a 18,4 cskm-nél érjük el, melynek alsó oldalán, a bal parton (DK-i oldal) kiszállva (úp.: 022kiszp) rövid sétával (135 m, track: V005o040) fel tudjuk tölteni vízkészletünket. A régi iskolaépület mellett, egy „beugróban” mind közkút, mind pedig artézi kút fellelhető
(úp.: 023víz).
Ismét lapátot ragadva rövid evezést követően megérkezünk túránk utolsó átemelési pontjához, a Talomi tiltóhoz (Berki zsilip, 19,1 cskm),
(úp.: 024atemp). A kiszálláshoz a műtárgy közelében célszerű megfelelő helyet keresnünk. Leszállásunkat nehezítheti, hogy uszadék is felszaporodik időnként a felső oldalon, de kellő körültekintéssel ez a probléma megoldható. Gyakran találkozhatunk itt is horgászokkal.

A nagy ívű jobbos kanyarulat (Disznó-zug) szűkebb bal ívbe vált, és immár a 451-es főút hídja alá kerülünk (20,0 cskm), melyet néhány enyhe kanyarulat követ. A következő műtárgy, a Stammer-híd (21,7 cskm), ismét „meghajlásra” kényszerít bennünket. Itt a jobb oldalon már Szentes belterületének egy része található egy rövid szakaszon, ezt követően azonban még lehetőség nyílik „megélni a vadont” egy kicsit. Az llona-parti gyaloghíd a 22,4 cskm szelvényben „áll elénk”. Lassítsunk! Átkelnünk a jobb part mentén célszerű (nyugati oldal), erről ugyanis kicsit magasabb a szerkezet, de itt is le kell hajolnunk az átsiklás idejére. A korábbi, fa szerkezetű híd cölöpjeinek csonkjai a meder középső részén, a víz szintje alatt rejtőznek, ez komoly veszélyforrás, legyünk óvatosak!
Felsővízen tovább haladva kikötési pontunk felé kiöblösödő és összébb szűkülő részek váltogatják egymást. A második kiszélesedő részt követően hirtelen kerülünk ismét vissza a „civilizációba”. A Szentesi Üdülőközpont csúszdájának, majd kőházikóinak látványa szakít ki bennünket végérvényesen a természet szoros öleléséből, egyben esélyt teremtve a kaland túlélésére. A Kertészeti Kutató Állomás és az Üdülőközpont között húzódó (lezárt) acélszerkezetű gyaloghíd (23,6 cskm) feletti balos kanyarulatban a kemping lenyúlik egészen a vízig, mely hangulatos lakóhelyet biztosít az alkalmi letelepedőknek. A kiöblösödő részben helyezkedik el jobbról az Üdülőközpont mólója is, amely az Üdülőközpont területéhez tartozik, ezért se itt, se a területhez tartozó partszakaszon ne szálljunk ki előzetes egyeztetés nélkül, hiszen ez jogosulatlan belépésnek számít! (Elérhetőségük ITT.)
A szűkületet elérve már szemünk elé tárulnak Szentes központi épületeinek jellegzetes tornyai, a település központjának Kurca-parti látképe.
A hidak sorának vége felé a 2018-ban újjá épített, gyalogosforgalmat bonyolító Eszperantó-híd (24,3 cskm) alatt siklunk át. A folyóvízi szökőkút megcsodálása közben a háttérben már jól látszik a boltíves közúti kőhíd (a hidat 2012-ben szélesítették ki és újították fel, 24,4 cskm). Innen már az ív alól is láthatjuk túránk célállomását, a Dózsa-ház mellett található mólót (24,5 cskm) (úp.: 025erkp).

Feldolgozták: Erdélyszky Szilvia, Virág Olga, , ,

Tapasztalataidat, él ményeidet őrömmel fogadjuk!/Élménybeszámoló menüpontban (vállalható keret között) közzé tesszük.
(Fotó és videó anyagokat is várunk.)

Leírás letöltése: Word, PDF
(Nyomtatás: Word formátumot állólapként befűzött A4-re, utólagos A5-re vágással, PDF-et A5-ös állólapra javasolt.)

Túrakenu igénylésével kapcsolatos információk ITT.
Túravezetéssel kapcsolatos információk ITT.
Kiegészítő foglalkozással, terepgyakorlattal kapcsolatos információk ITT.
GPS igénylésével kapcsolatos információk ITT.