Koszta-tanya / 3. állomás / A Koszta-tanya
Koordináta: N46 41.343 E20 13.676

A Koszta-tanya
Várhát, Felsőrét 37/A

Koszta 10 évig volt a Lakos-tanya bérlője, melyet 1961-ben, születése századik évfordulóján Bakó Károly és Dobozi András még lefényképezhetett. 1922 nyarán végre teljesült a régi vágya: a Singer és Wolfner kiadónak az előző 3 éven át festett képei árából megvehette a Felsőrét 37/A alatti saját tanyáját a Szentestől északra fekvő Várháton. A Piti Mária-féle birtok szétmérésekor jutott hozzá a mellette fekvő 15 hold földdel együtt. 1937-ben újabb 10 hold szántóföldet vásárolt mellé a Vekerháton.

A műtermet a különálló istállóban alakította ki, ahová egy nagy, egybefüggő kirakatüvegen jött be a fény. Itt talált rá arra a végletes szenvedélyű, impresszionista stílusra, amely jellemzi a paraszti életből és a szentesi táj által ihletett képeit. A magas művészet szintjére nemesítve köszön vissza festményein a műterem melletti kukoricás a benne dolgozó emberekkel.

1925 júniusában a berlini nagy kiállítás magyar részlegében szerepeltek képei. Londonban a Royal Academy nemzetközi kiállításáról egy műve a királyi gyűjteménybe került.

1926-ban kiállított az Ernst Múzeum LXXXI. tárlatán. Sikeres résztvevője volt a Szinyei Merse Pál Társaság brüsszeli kiállításának, és Pittsburghben is bemutatták műveit. A drezdai nemzetközi kiállításon Fehér házak című képe szerepelt.

1927. május 30-án házassággal törvényesítették több évtizedes együttélésüket Annuskával. Nyáron Tornyai János Hódmezővásárhelyről Szentesre jött festeni, Kosztáék közelébe. A Műcsarnok Magyar táj- és népéletkép kiállításán Koszta elnyerte a Barta-féle II. díjat. Varsói, krakkói, fiumei és bécsi kiállítások résztvevője volt.

1928-ban a római magyar kiállításról Mussolini olasz miniszterelnök vásárolta meg egy képét. A stockholmi, göteborgi és malmöi magyar kiállításokon mutatták be festészetét. Novemberben részt vett a Munkácsy Céh I. kiállításán.

1929-ben a barcelonai világkiállításon I. osztályú aranyérmet és bronzérmet nyert művészetével. A nürnbergi magyar kiállításon is bemutatták festményeit, ezek egyikét megvették az ottani múzeum számára. Genfben is sikerrel szerepelt.

1930-ban a XVII. Velencei Biennálén öt képét állították ki. Nagyon szeretett volna tanítani, de sikertelenül kérvényezte tanári kinevezését a Képzőművészeti Főiskolára. Immár másodszor érte kudarc e téren. Ekkoriban kezdte visszavásárolni képeit: a jókat, hogy gyűjtse, a rosszakat, hogy megsemmisítse.

1931-ben néhány hónapra újra Párizsba utazott. A Munkácsy Céh közgyűlése tiszteletbeli taggá választotta. Kiállította képeit Győrben, majd a következő év decemberében képvásárt rendezett Szentesen.

1934-ben a Tamás Galéria Rudnay, Koszta, Mednyánszky műveiből rendezett kiállítást. Az Ernst Múzeum CXLVIII. kiállításán is szerepelt. Nyáron a hódmezővásárhelyi Tornyai Társaság alapító tagja, később társelnöke, majd tiszteleti tagja lett. Ekkor kezdődött el utolsó, összegző korszaka.

1935. májusában a Műcsarnokban megrendezett nemzeti képzőművészeti kiállításon kis állami aranyérmet nyert A következő évben három festményét állították ki a XX. Velencei Biennálén.

1937 Koszta jubileumi éve lett. Januárban a 75. születésnapját köszöntve az Ernst Múzeum CLXIV. kiállítása keretében gyűjteményes tárlatot rendeztek, ahol 98 művét állították ki. A Szinyei Merse Pál Társaság ünnepi ülést tartott művészi pályájának 50 éves évfordulójára és tiszteleti tagjává választotta. Műveivel részt vett a bécsi magyar kiállításon.

1939-ben két festményét mutatták be a krakkói és varsói magyar kiállításon. Emellett részt vett a kassai nemzeti kiállításon is. Annuskával egyetértésben örökbe fogadtak egy 9 éves árva kisfiút, hogy legyen örökösük.

1940 januárjában kiállított a Szinyei Merse Pál Társaság művésztagjainak VII. jubiláris kiállításán. Ugyanebben az évben a Magyar Művészetért című kiállításnak is résztvevője volt. Tizennégy képével kiemelt helyen szerepelt a XXII. Velencei Biennále magyar pavilonjában, majd műveit Milánóban is bemutatták.

1941-ben részt vett a Nemzeti Szalon törzstagjainak első kiállításán, a következő évben pedig a Szinyei Merse Pál Társaság művésztagjainak VIII. kiállításán szerepelt a Nemzeti Szalonban.

Mindeközben Szentesen beteljesült rajta a közhely, mely szerint senki sem lehet próféta a saját hazájában. Kevés városi megrendelései egyikét 1943-ban kapta a 75 éves Horthy Miklós arcképének elkészítésére. Teljesíti a megbízást, a festmény díszhelyre kerül, ám hamarosan leveszik “nemtetszés” miatt. A szóbeszéd szerint túl piros lett a kormányzó úr orra. A képnek nyoma veszett a háborúban.

1944 februárjában a Nemzeti Szalon törzstagjai 2. kiállításának résztvevője volt, emellett sikerrel szerepelt a Genfben, Bernben és Locarnoban bemutatott svájci magyar kiállításon is.

1944 októberétől a közeli Tisza-híd körüli harcok miatt hadszíntérré változott tanyája környéke. Az udvaron ásott bunkerben próbálták kivárni a front átvonulását, ott rejtegetve néhány festményt is. Az örökbefogadott gyermeket egy eltévedt golyó megölte. Koszta gyomorvérzéssel hónapokra kórházba került, majd hamarosan Annuska is megbetegedett.

1945 májusában Szentesen, a Zrínyi utca 2. szám alatti házban vettek ki lakást, majd ősztől bérbe adták a háborúban megsérült várháti tanyát. Ekkor kezdődött meg a Felsőrét 37/A lassú, majd az évek multával egyre gyorsabb pusztulása.

Bakó Károly 1960 körül készült fotóin még látható a tanya a környező épületekkel és az istállóval, amelyben a műtermét kialakította. Itt élt és alkotott 23 éven át Koszta József, az európai hírű festő, akit a Szentes környéki táj ihletett a művészetében. 


3. tábla hátoldal

Munkásnők / Hazatérés - 1940 körül
(Olaj, vászon - 72,5 x 95,5 cm - Koszta József Múzeum)

 

Koszta 1940 körül festett képei fejezik ki legtisztábban érett művészetének esszenciáját. A paraszti témák, az alföldi táj drámai ábrázolása, az erős fény-árnyékokra épített fokozott színvilág, az expresszív realista megformálás jellemezte alkotásait. Az élesen megvilágított alakok leggyakrabban sötét, viharos háttérből emelkednek ki.
 

Koszta a Horthy-portrét festi - 1943
(sajtófotó a Koszta József Múzeum gyűjteményéből)

 

Koszta ezidőtájt Európa-szerte ünnepelt festő volt, ám Szentesen nem övezte közmegbecsülés. Tokácsli Lajos szabályosan “kierõszakolta", hogy Mestere kapjon a várostól megrendelést - akármilyet! Ha Horthy 75 éves, hát fesse meg a kormányzót! A Rózsa Gábor által megénekelt történet szerint nem aratott sikert vele, sőt... 


PDF formátum: 
https://turautak.jupat.hu/turaanyagok/koszta-tanya/3_allomas.pdf
3. tábla hátoldal, PDF formátum:
https://turautak.jupat.hu/turaanyagok/koszta-tanya/3_allomas_h.pdf 


 Az állomás hangzó változata az alábbi linken érhető el:
https://turautak.jupat.hu/turaanyagok/koszta-tanya/qr3.html
(Közreműködők: Mihály Béla, Boda Mária)  


 Összeállították: Lantos Imre, Mészáros Zoltán, Sprok János, Tímár Ferenc, Valkai Zsolt, Vecseri Ferenc 

Hangzó anyag a Krúdy Gyula Baráti Kör közreműködésével, a Szentes TV stúdiójában lett rögzítve.
Videó: vferd.com 


 Források / Dokumentumok / Képek jegyzéke / Fotók


A művészettörténeti óra az alábbi öt állomásból épül fel:
Koszta-tanya / 1. állomás / Kezdet, útkeresés
Koszta-tanya / 2. állomás / Honfoglalás Szentesen
Koszta-tanya / 3. állomás / A Koszta-tanya
Koszta-tanya / 4. állomás / A hazatért festő
Koszta-tanya / 5. állomás / Alkony, elmúlás


Kellemes időtöltést!
Visszavárunk!


Koszta alkotásaiból állandó tárlatot is megtekinthetsz a Koszta József Múzeumban.
https://kosztamuzeum.hu 

Elhelyezkedése: N46 39.135 E20 15.341


 Partnerek:

 


 A 4. állomás elhelyezkedése: N46 41.336 E20 13.677