Az állomáshoz tartozó leírást, irodalmi anyagot, képeket a Koszta József Múzeum állította össze.

A fényírdát Fridrich János 1905-ben alapította az akkori görög udvar terültén. A terület nevét onnan kapta, hogy a Kossuth-tér felőli oldalon végig görög kereskedők üzletei helyezkedtek el, melynek emlékét az is őrzi, hogy a csigalépcső alatti kis részt a mai napig görögsarokként ismerik sokan a városban. Nem csak üzleteket működtettek, itt voltak a raktárak, lakások és a mai napig álló görög ortodox templom is. A műterem előnyös helyre került, kocsival is könnyen meg lehetett közelíteni, ami komoly előny volt a fotózásra érkezők számára.

A fényírda a háború alatt fontossá vált a városiak számára: rengetegen jártak ide, hogy képet készíttethessenek, majd elküldjék azokat a háborúban küzdő szeretteiknek. Fridrich János munkássága kiemelt értékkel bír a város számára, mivel rengeteg korabeli eseményt (városit és családiakat is), épületeket, embereket és életképet örökített meg kamerájával. Mivel eszközeit folyton fejlesztette, így egyre tisztább képet kaphatunk arról, milyen is volt az élet a korabeli Szentesen. A hétköznapi élet mellett komolyan érdekelte a művészet is: szobrászok, festők munkásságát is megörökítette az utókor számára. Műterme fontos gyülekezőhelye volt a kor művészeinek és kulturális elitjének.

A fényírda tárlatának egyik ikonikus darabja az a bizonyos fénykép, melyen Koszta József saját, tanyasi műtermében látható. A művész igencsak magának való természete miatt nem nagyon viselte el mások társaságát, még kevésbé örült annak, ha festés közben, otthonában zavarták meg. A korabeli beszámolók szerint a mecénásokat, megrendelőket és a sajtót is gátlások nélkül elküldte, így Fridrich János fényképe kifejezett kuriózum, a tény, hogy ez elkészülhetett, pedig szintén mutatja, hogy mennyire aktív része lehetett a fotós a helyi művészek életének.

Az épület legfontosabb sajátossága a játszótér felöl látható: a nagy, északi fekvésű üvegtáblák segítségével folyamatosan megfelelő mennyiségű fény telítette meg a műtermet. Habár Fridrich János kameráját rendszeresen modernizálta, a villanyáramban nem hitt, ha fényképezésről volt szó. Lámpák helyett mindig is természetes fényt használt. Ennek a fényképezés hajnalán nagy jelentősége volt, mivel ekkor a ma ismert másodpercek, vagy inkább századmásodpercek helyett még akár 10-15 percig is készülhetett egy fotó. A mű elkészültéig kiemelten fontos volt az egyenletes megvilágítás, mivel e nélkül a fényérzékeny anyagok nem tudták ’elkészíteni’ a kívánt lenyomatot.

A műterem állapotát és eredetiségét tekintve az országban egyedülálló, nincs még egy olyan fényírda, melynek helye, bútorai és eszközei is mind eredetiek. Az épület jelenleg a Koszta József Múzeum tulajdonában van, megtekintéséhez a múzeum dolgozóival szükséges telefonon vagy e-mailben egyeztetni.

A Rózsa Gábor tér, ahogyan ezt a helyet ma nevezik, a múzeum egykori igazgatójáról kapta nevét. Az emléktábla, mely Lantos Györgyi munkája, a fényírda oldalán kapott helyet. Rózsa Gábor értékmegőrző munkássága Szentes és térsége számára kiemelten fontos. Régészeti dokumentációi mellett országosan jelentős a Péter Pál Polgárház és a Fridrich Fényírda rekonstrukciójának megvalósítása.

Szintén itt található a Büszkeségpont, mely az 1956-os forradalom 60. évfordulója lakalmából állított szobor. A művet Máté Hunor tervezte és Lantos Györgyi valósította meg. Az alkotás a megálmodója szavai szerint a lehetőségek kapujába révedő nőalakot ábrázol. A kapu lehet ajtó a szabadsághoz, a jövőhöz és megannyi máshoz.

A fényírda bejárata mellett található még a város virágórája, melyet 2017-ben avattak fel. Átadásakor elhangzottak szerint 50 évre előre beprogramozták, azonban ennek ellenére működése igencsak akadozik, az év nagy részében üzemen kívül van.

Források:
Labádi Lajos: Szentes (2004), Grimm Kiadó, Szeged
dr. Szinyei Merse Anna: Koszta József művei köz- és magángyűjteményekben (2006), Juhász Nyomda Kft., Szeged
https://www.kozterkep.hu/18140/rozsa-gabor-emlektabla
https://www.kozterkep.hu/29308/buszkesegpont-1956-os-emlekmu
https://www.facebook.com/szentesimozaik/posts/1222363401226738/ 

DNY-felé tekintve a Tóth József Színház épülete látható (110 m), melynek leírása az alábbi linken érhető el:
https://turautak.jupat.hu/turapont.php?qr=6rdxs5dm

NY-felé tekintve a Görög ortodox templom látható (45 m), melynek leírása az alábbi linken érhető el:
https://turautak.jupat.hu/turapont.php?qr=d3x3wpul

 É- felé található az Õze Lajos Filmszínház, melynek leírása az alábbi linken érhető el:
https://turautak.jupat.hu/turapont.php?qr=37jmzggx